– Király vagy. A néped javát kell nézned, nem a sajátodat. – Rövid hatásszünetet tartott, majd kimondta, amitől Atlasz rettegett: – Végezned kell Árkádiával. Csak így maradhat fenn Atlantisz.

A király megszédült, és lerogyott a trónra, kezébe rejtve az arcát. Tudta, hogy ezt fogják követelni a haza bölcsei, mégsem volt képes elfogadni, megtenni pedig még kevésbé. Árkádia volt az elsőszülöttje, az ő kis szemefénye… Jobban szerette, mint bárkit a világon.

Vasakarattal tartotta vissza könnyeit – nem adja meg azt az elégtételt ennek a kőszívű embernek, hogy gyengének lássa. Felnézett, és így szólt:

– Nem. Nem ölöm meg a lányomat.

– Akkor Atlantisz elpusztul – nézett rá sötéten Hektor.