Második Atlantisz

You are here:
Június 14., csütörtök
Írta: Administrator   
2012. június 22. péntek, 17:11

Ez kivételesen pihenőnap volt, amelyet Paleokastritsán töltöttünk. Végre sort kerítettünk a yellow submarine-on való utazásra.

 


 

A hajó gyönyörú sziklaalakzatok között vitt egy távolabbi öbölbe, ahol a hajó alján elhelyezett ablakokon keresztül szemlélhettük a tengermélyi világot.

 

 

 

Már csak egy szőke grafikus hiányzik mögülem...

 

Igazából semmi izgalmasat nem láttunk odalent, csak sziklákat rajta kagylókkal, no meg a vége felé egy jókora halrajt (de csak miután a fedélzetről “beetették” őket, addig ugyanis nem mutatkoztak). A vacsoraszomszédunk, egy kedves fiatal pár mesélte, hogy ők görög oszlopokat is láttak derengeni a mélyben – no, ez nekünk kimaradt. Mi viszont láttunk két búvárt. Lehet, hogy a búvárok sem voltak igaziak, de hogy a görög oszlopokat csak turistacsalogatónak tették oda, az fix. Nem baj, a tíz eurót megérte, ilyet sem minden nap lát az ember, és ez valóságabb is volt, mint az Oceanárium, igaz, cápát meg ráját egyet sem láttunk.

 

Délután megpróbáltunk vízibiciklizni, de nagyon ráfaragtunk, mert vagy a durva szél miatt nem lehetett irányítani a járművet, vagy eleve rossz volt a kormányműve, mindenesetre csak szenvedtünk, és húsz perc után feladtuk.

A szél egyre fokozódott, és mire este felmásztunk a Panagia kolostortól is kijjebb található “végső” szirtre, ahonnan azt reméltük, lefotózhatjuk a naplementét, már brutális erejű volt, csoda, hogy nem kaptam tőle fejfájást.

 

Ilyen volt a Panagia mellől a tenger naplemente közeledtével

 

Végül, nagy bosszúságomra nem a tenger fölött ment le a nap, hanem egy szikla mögött, így csak a “majdnem naplementét” sikerült megörökíteni. Ezek szerint Paleokastritsából egyszerűen nem látszik a naplemente. De azért ez sem csúnya...